Az istenek rég elhagyták az Olümposzt, de a bűneik és a törvényeik velünk maradtak. Beköltöztek a neonfényű irodaházakba, a luxusvillák konyhaszigeteibe, a kisvárosi szomszédháborúk feszültségébe és a párizsi műtermek magányába. A Hübrisz tíz lélektani történet feszült krónikája, amelyekben az ókori görög-római mítoszok prototípusai kelnek életre a mai valóságban. A szereplők – a meg nem értett, öregedő sármőr, a dörzsölt zugügyvéd, az elgyávuló orvos-férj, a tehetséges textilművész – mind ugyanazt az ősi bűnt ismétlik: a gőgös elbizakodottságot. Azt hiszik, ők irányítják a sorsot, de a tetteik végrehajtása közben elvakítja őket Até, így nem látják azok következményeit – a meg nem élt intimitások és a belső elmagányosodás kíméletlen büntetését. Mi történik, ha Afrodité egy kertvárosi szomszédháborúban akarja behódoltatni a környezetét? Ha Sziszifusz saját széfjébe zárja a Halált? Ha Kheirón professzornak a saját, törtető neveltje tipor át a lelkén? És ha a szépséges Pandora szelencéjének hatása egy párizsi szanatóriumba kergeti a férfit? Ez a kötet egy egyedülálló, sűrű és bátor szépirodalmi tabló a huszonegyedik századi ember legmélyebb belső válságairól. Mert a csaták már a kezdetük előtt eldőlnek – s a végén csak az ének marad, amely eltünteti a határokat Ég és Föld között. Ez a kötet egy egyedülálló, sűrű és bátor szépirodalmi tabló a huszonegyedik századi ember legmélyebb belső válságairól.
Ez a kötet a sebészi pontosságú lélektani realizmus és a mitológia zseniális fúziója. Az itt szereplő novellák nem didaktikus tanmesék, nincs olcsó feloldozás, se moralizálás.
A mitológiai háttér itt nem díszlet, hanem aranyfedezet.
A szerző a mítoszokat nem ráerőlteti a mára, hanem megmutatja, hogy az ősképek ma is pontosan ugyanazokkal a kíméletlen, gépies automatizmusokkal működnek, ahogy az ókorban. Feltárja a hübriszt, a belső mintázatokat, majd hagyja, hogy a karakterek a saját belső torzulásuk törvényszerűségei (a Fátum) miatt bukjanak el.
Legyen az egy egyetemista nimfa az irodaházi üvegfal mögött, egy kiégett orvos a Szentiván-éji máglya tövében, vagy épp a tanítványában csalódott tanár – közös bennük, hogy gépiesen ismétlik saját bukásuk mintázatait.
Ezek az intimitás, a kapcsolódás, a manipuláció, a szakmai gőg s az interperszonális játszmák körül forgó novellák a pszichés vakság s a beteljesülhetetlen vágyak tökéletes nem-találkozásának elképesztően erős, kíméletlen, mégis elegáns tónusú ábrázolásai.
Ritka az ilyen sűrű, kíméletlen s mégis végtelenül nemes textúrájú próza.

  • Hübrisz Quick View
    • Hübrisz Quick View
    • Hübrisz

    • 200,00 Ft
    • Ez a kötet a sebészi pontosságú lélektani realizmus és a mitológia zseniális fúziója. Az itt szereplő novellák nem didaktikus tanmesék, nincs olcsó feloldozás, se moralizálás. A mitológiai háttér itt nem díszlet, hanem aranyfedezet. A szerző a mítoszokat nem ráerőlteti a mára, hanem megmutatja, hogy az ősképek ma is pontosan ugyanazokkal a kíméletlen, gépies automatizmusokkal működnek, ahogy az ókorban. Feltárja a…
    • Kosárba teszem